A német klérus fizetése: Ferenc pápa "szegény egyháza" sok pénzt keres

A papok pénzt keresnek

Nem is csoda: a történelminek nevezett, de híveik számát titokban tartó egyházak a gazdasági élet szinte minden színterén kivételezett elbánásban részesülnek, jószerivel semmiféle adókötelezettség nem terheli őket.

Hatalmas vagyonra tett szert a magyar katolikus egyház a rendszerváltás óta, ám működési költségeiről, a fenntartáshoz szükséges pénzek eredetéről szemérmesen hallgatnak a vezetői. Szentmisét mutattak be a református Orbán Viktorért és családjáért a nemrég ingyenesen a magyar katolikus egyház tulajdonába került budapesti Szent István- bazilikában.

A német klérus fizetése: Ferenc pápa "szegény egyháza" sok pénzt keres

A misét egy magát megnevezni nem kívánó idős magánszemély rendelte meg - mindössze forintért. A jelek szerint a magyar állam által épített - és az ingyenes átadásig mindig is a birtokában levő - bazilikában ugyanazok az üzleti szabályok az iránymutatóak, mint Budapest bármely más katolikus templomában.

Ajánlom Ismét nyilvánosságra hozta a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat NFSZhogy ban egészen pontosan az év májusában mekkora bruttó bért kaptak az egyes szektorokban dolgozók. A lista élén több mint 1,5 millió forintos bruttó havi keresettel a légiforgalmi irányítók állnak.

Néhány magát megnevezni nem kívánó gyakorló katolikus pap elmondása szerint bárki rendelhet bárkinek misét, forint közötti áron. A temetés kántorralkántor nélkül forintba, az esküvő pedig 10 forintba kerül.

A befizetett összegekről kívánságra nyugtát állít ki a szertartást végző pap, amin feltünteti az önálló jogi személyiséggel rendelkező illetékes egyházközség adószámát. A tájékoztatást nyújtó papok a Magyar Narancs kérdésére elismerték: nyugtaadásra igen ritkán kerül sor. Az így befolyt summák jelentik az úgynevezett stólapénzt: ennek kisebbik része az egyházközséget illeti, a többit pedig a pap kapja, aki részben ebből tartja fenn magát.

A magyar katolikus egyház mintegy felszentelt papja nem alkalmazottja, hanem tagja az egyháznak; úgynevezett egyházi személyek, akik sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítást, sem nyugdíjjárulékot nem fizetnek. A Adómentes az úgynevezett egyházi adó; ezt az egyházközség állapítja meg tagjai számára, összege átlagosan évi forint között mozog.

Az önkéntességen alapuló egyházi adót sok helyen igen szigorúan behajtja az azzal megbízott egyházi személy, és a pap tartozás esetén megtagadhatja az esketést vagy a temetést is.

a papok pénzt keresnek

Az évente beszedett perselypénzek és egyházi adók összegét senki sem tudja pontosan, de becslések szerint sok százmillió, akár több milliárd forintra is rúghatnak: vagyis polgári értelemben az ellenőrizhetetlen mennyiségű pénzadományokból hatalmas "fekete" jövedelme származik a magyar katolikus egyháznak.

Mocskos anyagiak Ám ha ellenőrizhető lenne is e hatalmas summa, nincs olyan illetékes szervezet, amely élni kívánna jogosítványával.

Az Állami Számvevőszéknél Lóránt Zoltán, az önkormányzati főigazgatóság vezetője lapunknak elmondta: az utóbbi négy évben nem végeztek az egyházaknál átfogó jellegű gazdálkodási vizsgálatot.

a papok pénzt keresnek

Hasonlóan nyilatkoztak az államháztartási főosztályon is. Az adóhivatal APEH társaságiadó-osztályán az egyik előadó egyenesen adótitoknak minősítette az alábbi kérdésünkre adható választ: van-e tudomása szerint arra példa, hogy a magyar katolikus egyház, pontosabban annak valamelyik vállalkozása társasági adót fizetett volna?

Pedig a kérdés a konkrét öszszegszerűséget még csak nem is firtatta.

(New) Mennyit keres egy pap?

Egy másik adóhatósági szakember szerint a magyar katolikus egyház olyan mértékű társaságiadó-kedvezményekben részesül, hogy érdemi nagyságú befizetésekre nem kényszerül. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságán mindent elkövettek, hogy az egyház gazdálkodásába ne lehessen betekinteni.

a papok pénzt keresnek

Személyes beszélgetésre dr. Veres András titkár nem volt hajlandó, telefonos érdeklődésünket munkatársai elhárították.

Hanula Zsolt Ennek több oka is van, egyrészt nyilván megérdelmik, hiszen szupernehéz és felelősségteljes a munkájuk, másrészt meg ha anyagi gondjaik lennének, könnyebben lehetne korrumpálni őket, tehát logikus sokat fizetni nekik - mármint elméletben, de ebbe most ne menjünk bele mélyebben. Az ilyen fizetések sokszor publikusak is: Donald Trump amerikai elnökként például évi ezer dollárt keres amiből jelképes 1 dollárt vesz fel, a többit jótékony célra adományozza Tim Cook, az Apple vezérigazgatójaként 3 milliót plusz 12 millió bónusz, plusz millió részvényopcióOrbán Viktor magyar miniszterelnökként és országgyűlési képviselőként havi bruttó 2,6 millió forintot Eritrea elnöke, Isaias Afwerki pedig havi dollártvagyis ezer forintot, ami érdekes módon szinte pont ugyanannyi, mint a magyar bruttó minimálbér A világ egyik legnagyobb, legbefolyásosabb és leggazdagabb szervezete a katolikus egyház.

Végül levélben feltett kérdéseink többségére kitérő választ adott: állítása szerint például nincsen országos adat arra, hogy a katolikus egyház keretein belül hány gazdasági társaság működik, mint ahogyan arra sem, hogy egyéni vállalkozóként hány ember áll munka jellegű kapcsolatban az egyházzal. Csupán annyit árult el, hogy a magyar katolikus a papok pénzt keresnek főállású alkalmazottainak száma végén fő volt. Adóforintok A katolikus egyház által alapított gazdasági társaságok adózási gyakorlatának modellezése érdekében Farkas Olivért, a Szent István Társulat Katolikus Könyvkiadó igazgatóját kérdeztük.

A lelkipásztori fizetésekről

Mint elmondta, a kiadó nyereséges, de társasági adót nem fizet. A nyereséget ugyanis hitéleti célra fordítják: a határon túli magyarok kapnak ingyen könyveket a kiadványaik közül. A társaságiadó-kedvezményt biztosító jogszabályon túl E lehetőség megnyílása óta másfél év telt el, de a beruházásokra fordított sok milliárd forint áfájának visszaigénylési gyakorlatát eddig senki nem ellenőrizte átfogóan.

Márpedig a magyar katolikus egyház nemcsak adókedvezmények útján kap felmérhetetlen nagyságrendű állami támogatást a magyar államtól, hanem - a papok pénzt keresnek szövevényes hálózatán keresztül - közvetve is lásd Ingatlanhelyzet és állami dotáció című keretes írásunkat.

  1. Parókia – A lelkipásztori fizetésekről
  2. Hogyan lehet pénzt keresni fogadási videókkal

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése után egyes kedvezményezett egyházak megítélése alapvetően megváltozott. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának NKÖM egyik es kiadványa már nyíltan vállalja a szakítást a világnézeti semlegesség elvével: "Amennyiben a gyermek, illetve fiatal korának megfelelő vallási nevelésben, hittanoktatásban részesül, nagyobb a valószínűsége, hogy ép, teljes személyiséggé formálódjon, nyitottá váljon azon értékek felé, amelyek a társadalom és a demokratikus állam részére is elsődleges fontossággal bírnak" - olvasható a könyvben.

Többek között az ehhez hasonló érvekkel indokolják, hogy a kormány Az óvodák és iskolák számára már óta kötelező, hogy helyiséget biztosítsanak a hittanórák megtartásához.

a papok pénzt keresnek

Az ezerre becsült éves gyermek és fiatal hittanoktatására ben 2,3 milliárd forint támogatást nyújt a költségvetés: ebből a magyar katolikus egyház - ezer oktatottja után - 1,6 milliárddal részesül.

Orbán Viktor javaslatára A papok pénzt keresnek az egy százalék mesél A jelenleg nyilvántartott magyarországi egyház közül Az egyházak kizárólag ennek a birtokában igényelhetik támogatóiktól a személyi jövedelemadó egy százalékát. Az óta meglévő lehetőséggel ben ezren éltek, összességében 1,97 milliárd forint értékben. A költségvetés úgynevezett kiegészítő állami támogatásokat is fizet az egyházaknak, amelynek mértékét ig az egyszázalékos felajánlásokból szerzett részesedés alapján számították ki.

Ezzel az állam feltehetően azért hagyott fel, mert kiderült: a magyar lakosság az istenért sem akar az elvárásoknak megfelelő mértékű vallásosságot "felmutatni" adózási gyakorlatában. Az adózók tudniillik meghökkentően kis arányban ajánlották fel adójuk egy százalékát az egyházaknak. A magyar katolikus egyháznak például ban ezren, ben ezren, ben pedig ezren. Ez utóbbi évet vizsgálva megállapítható: a 4,39 millió személyi jövedelemadó-bevallást készített adózó mindössze 8,1 százaléka részesítette "adományban" a katolikus egyházat.

Holott: a Központi Statisztikai Hivatal KSH előzetes népszámlálási adatai szerint a magyar lakosság 58,3 százaléka nevezte magát katolikus felekezetűnek. Ebből viszont az következne, hogy a katolikus egyháznak 2,56 millió darab egyszázalékos felajánlást kellett volna kapnia: ennek azonban csupán a 13,9 százaléka "realizálódott". E keserű tapasztalat hatására döntött úgy az Orbán-kormány, hogy - miután, szakítva a nyugati demokráciák népszámlálási gyakorlatával, rákérdeztetett a felekezeti hovatartozásra - a kiegészítő állami támogatásokat a népszámlálási adatokból kiolvasható felekezeti arányok alapján osztja szét a jövőben.

Ezek az arányok azonban nagy valószínűséggel hamisak. A népszámlálási kérdőív hívőket kreált a magukat felekezethez sorolókból, és esélyt sem adott az ateistáknak a színvallásra, mivel ők csak az "egyéb felekezetűek" vagy a "felekezeten kívüliek" rubrikába sorolhatták magukat. A magyar katolikus egyház nem is kíván semmiféle mérhetőség irányába elmozdulni: a katolikus hívők számának megállapításában a bizonytalanság fenntartása kecsegtet számára a legnagyobb profittal.

Eme ingoványos talajra épül az egyházak támogatására szánt állami milliárdok elosztása, amelynek mértékét tehát a lakosság igencsak vélelmezett vallásosságára alapozva állapítják meg.

De miféle vallási meggyőződésről lehet itt szó, ha valaki még annyira sem méltatja saját egyházát, hogy annak javára adóköteles jövedelme egy százalékáról rendelkezzen? Valóban elgondolkodtató: vajon hányan vallanák magukat katolikusnak, ha például a sok tekintetben mintaként szolgáló Németország egyháziadó-szisztémáját venné át Magyarország lásd Külföldön a helyzet című keretes írásunkat.

Az egy százalékról történő rendelkezés ugyanis indikátor a bináris opciókról fillérbe sem kerül, a német típusú egyházi adó bevezetése esetén viszont mondjuk százezer forintos nettó fizetés esetén évi 40 ezer forintot pengethetnének ki a hívek felekezetüknek.

Kinek a pénze? Hosszú távon aligha tartható, a papok pénzt keresnek az ateisták a jelenlegi mértékben finanszírozzák a történelmi egyházak rohamos gazdagodását. Az Orbán-kormány az ateisták magas arányáról egyszerűen nem volt hajlandó tudomást venni, noha a Fidesz-vezérkar java tíz éve még ebbe a táborba sorolta magát.

Semjén Zsolt, a leköszönt egyházügyi államtitkár több nyilatkozatában is kifejtette: nem ért egyet az állam világnézeti semlegességével; és ha az NKÖM-nek sikerült egy újabb kedvezményt kiharcolnia a történelmi egyházaknak, azt zajosan ünnepelte a tárca.

Meghökkentő bérek Magyarországon - a havi ezertől az egymillióig - piknikvisegrad.hu

A KSH előzetes adatai szerint 1,15 millió magyar állampolgár jelentette ki a népszámlálás során, hogy nem tartozik semmiféle felekezethez sem, további 1,1 millióan pedig nem kívántak a felekezeti hovatartozásukra vonatkozó kérdésre választ adni.

Ha abból a tudományosnak aligha nevezhető kormányzati feltevésből indulunk ki, hogy aki felekezethez sorolta magát, az egyben hívő vallásos is, akkor a választ megtagadókat, illetve a felekezeten kívülieket nyugodtan tekinthetjük ateistának. Ilyen megközelítésben megállapítható: Magyarországon a második legnagyobb "vallás" az ateizmus. Negyvenöt év szocializmus után sokan még ennél is többre teszik az arányukat, így politikailag is kockázatos lehet a vallástalanok állami negligálása.

Márpedig az, hogy a hittanoktatás állami pénzen benyomult az állami óvodákba és iskolákba, hogy egyes katolikus ünnepek állami ünneppé váltak, hogy az egyház az ateisták bőrére menően nyíltan lobbizik az abortusz, a válás és a fogamzásgátlás jogi szabályozásának szigorításáért, hogy Orbán Viktor személyesen vetette fel a kötelező hittan- vagy erkölcsoktatás bevezetését az iskolákban, ezt a negligációt bizonyítja.

A jelenlegi kormánynak kellene tehát elérnie azt, hogy az egyházak működését elsősorban híveik finanszírozzák: félő azonban, hogy politikai megfontolások miatt erre most sem kerül sor.

Meghökkentő bérek Magyarországon - a havi 100 ezertől az egymillióig

Miközben - a többi történelmi egyházzal egyetemben - a magyar katolikus egyház az ateisták pénzén is gazdagodik, a Püspöki Konferencia Titkárságán az egyház bevételeiről és kiadásairól nem beszélnek.

A papok pénzt keresnek András titkár arra hivatkozva tagadta meg az adatközlést, hogy azok kivonatát korábban publikálta már a sajtó. Az NKÖM által szolgáltatott adatok szerint a magyar katolikus egyház ben 34,2 milliárd forintot sepert be az államtól és az önkormányzatoktól.

Ebből 13,2 milliárdot hitéleti, 17,7 milliárdot oktatási, 2,6 milliárdot szociális, 0,4 milliárdot kulturális, 0,3 milliárdot pedig egészségügyi célokra kapott. Mivel kiadásai 32,4 milliárdra rúgtak, sikerült megtakarítania több mint 1,8 milliárdot; és akkor a következő évre áthúzódó áfa-visszaigénylésekről még a papok pénzt keresnek is beszéltünk. Az ellátottak térítéséből, illetve belföldi és külföldi adományok címén a hitélet területén 6,1 milliárdot, az oktatásban pedig 5,1 milliárdot kasszíroztak saját forrásból, de ennél bővebb részleteket nem közöltek a tárcával sem.

Élénkítés Az Orbán-kormány célkitűzései között szerepelt az is, hogy az egyházak minél több saját forrásból gyűjthessenek.