Visszahúzási stratégiák az opciókban
Tartalom
A vállalati kockázatkezelés le A vállalati kockázatkezelés ún. A strukturális csődértékelési modellekkel bemutatható, hogy a kockázatait fedező vállalat képes optimális hitelfelvevő képességét megnövelni, amely növeli a tulajdonosi befektetett eszközre jutó egységnyi hozamot.
Egy kevésbé kompetitív, koncentráltabb ágazatban működő vállalat jellemzően ugyanazt a fedezeti stratégiát választja, visszahúzási stratégiák az opciókban versenytársai, rugalmas termelési döntések esetén azonban a versenytársaktól eltérő fedezési stratégia egy értékes reál opciót kínál a vállalat számára.
A pénzügyi piacokról elérhető derivatívák csak egy szűk szeletét képezik a vállalat számára elérhető eszközpalettának.
Ráadásul ezen instrumentumok a vállalati érték csak egy kisebb hányadára tudnak befolyást gyakorolni. Az eredendő vállalati értékfolyamat kockázatosságának alakítására hatékonyabb megoldásokat kínálnak stratégiai és üzletpolitikai eszközök.
A vállalati döntések kockázati következményeinek transzparenssé tételével és folyamatos visszajelzésével, a vállalati üzleti tervezésben a kockázatok pontosabb megjelenítésével, kockázatkezelés nyújtotta értéknövelt szolgáltatások biztosításával további értéktöbblet biztosítható.
Leland [] elemzéséből kitűnik, hogy a kockázatkezelés hatása a vállalat értékére kicsi, de mérhető. A vállalati értékfolyamat relatív szórása minden körülmények között az eszközhozam folyamat relatív szórása alatt marad, egyedül diffúz állapotban válik egyenlővé a két érték.
Tartós swap-alapú fedezés mellett még akkor sem redukálható le nullára az eszközhozamfolyamat szórása, ha kellően hosszú futamidejű swap instrumentumok állnak rendelkezésünkre. Ugyanakkor a periódusonként frissülő swapkosárral a futamidő növelésével még a nagyon gyenge visszahúzó erővel bíró folyamatokra is képes a swap-alapú hedge eltávolítani a vállalati értékfolyamat volatilitását.
A rövidebb mozgó átlag időszak áthalad a hosszabb mozgó átlag alatt alulról felfelé. Az ár továbbra is a rövidebb periódus felett mozgó átlagot mutat. Az RSI túlzottan eladott állapotot, bullish divergenciát vagy konvergenciát vagy bármilyen utalást mutat az áremelkedésre.
Minél hosszabb a swapfutamidő, úgy adott visszahúzó erő mellett annál nagyobb részvényesi értékteremtés érhető el a tőkeáttétel objektív felső korlátáig. A növekedési ütem növelése felnagyítja ezt a hatást, míg a tranzakciós költségek csökkentik. A saját és a Ross modell eredményei a középső kiinduló szórásértékekre meglehetősen közel vannak egymáshoz.
A modell összefüggéseit tesztelem egy a MOL Zrt. Ez azonban rendkívül érzékeny a swap stratégia során felmerült tranzakciós költség nagyságára: a gázolaj finomítói árrés swap 0.
